Női szívbetegség: világjelenség?

A nők halálozása szív- és érrendszeri betegségek következtében az utóbbi években jelentősen növekedett, sőt ma már olyan magas, hogy felülmúlja a férfiak mortalitását, pedig az ilyenféle bajokat egyértelműen férfi betegségnek tartották.
Dr. Császár Albert professzorral, az Országos Gyógyintézeti Központ belgyógyász főorvosával arról beszélgettünk, mi lehet az oka a nők élre törésének, és hogyan lehet a tragédiákat megelőzni.

A kardiovaszkuláris betegségek terjedése a nők körében kifejezetten magyar jelenség?

A nemzetközi adatokból kiderül, hogy világjelenséggel állunk szemben. A legfrissebb információk szerint a női halálozáson belül a keringési betegségek által okozott halálozás dominál, aránya 59 százalék. A szakemberek egyetértenek abban, hogy ezen a szomorú tendencián csak célzott szűrővizsgálatok elvégzésével lehet változtatni.

Ha jól tudom, nálunk éppen ezt a cél szolgálja az úgynevezett Menokard Program, amelynek Ön az egyik mentora, szervezője. Vannak már tapasztalatok?

Több mint egy évvel ezelőtt indult útjára a Menokard Szűrőprogram, amelynek keretében változó korban lévő hölgyek számára biztosítjuk a kardiovaszkurális állapotfelmérést. Mivel a szív- és érrendszeri betegségek nagyarányú megjelenése a nők körében klimax idejére tehető, a menopausa-ambulanciákon vizsgáltuk az önként jelentkezőket. Kiderült, hogy a programban részt vevő 2643 hölgy 27 százalékánál volt kisebb panasz, amellyel azonban nem fordult orvoshoz, tehát nem is kezelték, gondozták, vagyis az első figyelmeztető jelekre, illetve a veszélyeztető tényezőkre senki nem figyel.

A köztudatban elterjedt, hogy a nők védettebbek a keringési betegségekkel szemben. Ez téves felfogás?

Valóban védettebbek a nők, de csak a változó korig. A női hormonok ugyanis az érfalakat rugalmas állapotban tartják, és a koleszterinszintet is csökkentik, ezért is ritka fiatal korú nőknél ez a betegség. A menopauzában azonban a védőhatás megszűnik, s nem is lassan, fokozatosan, hanem drámai gyorsasággal. Az utolsó menstruációt követően az első évtől, vagy úgy is fogalmazhatnánk, minden 45-50 éves hölgynek ajánlatos lenne a rizikófaktorokra figyelni.

Van különbség a férfiak és nők között a betegség lefolyását illetően?

Igen figyelemre méltó a különbség. A nőknél például a tünetek jóval enyhébben jelentkeznek, az erős mellkasi fájdalom helyett inkább gyengeségre panaszkodnak. Az esetleges kóros elváltozások a nőknél többnyire a koszorúér egy-egy szakaszát érintik, míg a férfiaknál általában az egész érrendszer érintett. Alapvető különbség van a szívinfarktus lezajlása kimenetelét illetően is a két nem között. A nőknél jóval rosszabb a betegség prognózisa a férfiakéhoz viszonyítva: gyakran már az első eset is halálos.

Ha jól értettem, a Menokard Programban résztvevők egyharmadának volt valamilyen keringési betegségre utaló panasza, de betegnek nem érezték, nem tartották magukat, ezért sem fordultak orvoshoz.

Ez pontosan így volt, és ez az egyik fontos üzenete a programnak. Az emberek többsége ugyanis rosszul ítéli meg a saját egészségi állapotát, a veszélyeztető tényezőkre pedig nem kellően figyel, és valószínűleg nem figyelnek az orvosok sem. Megvizsgálták ugyanis az enyhe, de nem komolyan vett panaszokkal küszködőket, s kiderült, hogy 30 százalékuknál két rizikófaktor is együtt volt: a kóros LDL koleszterin szint és magas vérnyomás.

A magas LDL koleszterinszint és kóros haskörfogat a másik veszélyes „páros”, ez 63 százalékuknál fordult elő. A túlsúlyról már ne is beszéljünk, hiszen az napjainkban már önállóan is többféle betegség tekintetében az egyik legjelentősebb veszélyeztető tényező.

Tehát a normális testsúly elérése és a koleszterin szint követése és karbantartása látszik a legfontosabbnak az elsődleges megelőzés szempontjából. Sajnos amennyire aktivak voltak a hölgyek a szűrővizsgálatra történő jelentkezést illetően, olyannyira bizonyultak „inaktivnak” a kezelést és a kontrollvizsgálatokat illetően. Erről, azaz a kiszűrtek 12 hónapos kezelési tapasztalatairól pár hónap múlva tudunk majd beszámolni!