A szabadkőművesek titkai 1.

A Rend iránya

Ezzel a Rend irányába vonzza a tehetségeseket, a sikereseket, a majdani beavatottakat, de sohasem árulnak el annyit, hogy azt ellenük lehessen fordítani. Titkaikat őrzi a megfordított optika. Ez azt jelenti, hogy minél messzebb van tőlünk valaki, annál jobban látszik, ha tagja a Rendnek. Viszont minél közelebb nézünk szét magunk körül, annál nehezebb megmondani, kicsoda is szabadkőműves a környezetünkben. Az angol királyi család sok tagjáról egyértelmű, hogy beavatott testvér, na de mi a helyzet az mi parlamenti képviselőinkkel vagy a helyi polgármesterrel a szomszéd utcából?

Nem lehet tudni. A titok titok marad. VI. György angol király 1919-ben lett egy szabadkőműves-páholy tagja. Előtte nem akadt egyetlen olyan más brit uralkodó sem, aki koronával a fején is folytatta volna munkáját a Rend szertartásain. A király így határozta meg a kőmívesek szerepét világunkban: „Napjainkban a világnak spirituális és erkölcsi újjászületésre van szüksége… nem kételkedem abban, hogy ebben az életbevágóan fontos feladatban a szabadkőművesség játszhatja a legfontosabb szerepet.”

Az igazság útja

A szabadkőművesek gondosan őrzik titkaikat. Csupán nagyon kevés olyan ember ismerheti meg őket, aki nem tagja a szervezetnek. Állítólag a beavatottak esküt tesznek arra, hogy bizonyos dolgokat semmilyen körülmények között sem árulnak el. Nem csoda, hogy a szabadkőművességet összefüggésbe hozzák az ősi Egyiptom titkaival, a templomos lovagokkal, a Rózsakeresztes-felvilágosodás eszméivel. Azzal is megvádolták már, hogy igazából vallás, de azzal is, hogy ateista összeesküvők világméretű bűnbarlangja. Ez azért is elképesztő, mert tanításának középpontjában a testvéri szeretetet, a jótékonyságot és az igazságosságot találjuk. A Rend e három vezérelv egyensúlyban tartására törekszik.

Sok könyv szól a szabadkőművesekről. A képeket, a rajzokat alaposabban megnézve fölfedezhetjük az erényes élet és az erkölcsösség számos jelképét. Olyan kulcsszavakra bukkanhatunk – írott vagy allegorikus formában –, mint a fény, az élet, a szeretet, valamint a hit, a remény és a jótékonyság. Saját hitvallásuk szerint ezek az elvek vezérelik a szabadkőművesek titokzatos társaságát.

Fények a múlt ködében

A mai szabadkőművesek ősei között a legendás múlt templomos lovagjait, a középkori kőmíveseket és a reneszánsz mestereit ugyanúgy megtalálhatjuk, mint a legtöbb amerikai elnököt, rengeteg művészt, zeneszerzőt és feltalálót. Közéjük tartozott Churchill, Garibaldi vagy Ady Endre, viszont – a híresztelésekkel ellentétben – nem volt a Rend tagja Hitler, Sztálin, Mao Ce-tung vagy Oszama Bin Laden.

A Rend múltjáról először a XVIII. és a XIX. században kezdtek el írni. A korai művek legtöbbje a Bibliával vagy az antik világgal hozta összefüggésbe a szabadkőművesség születését. Szerintük a titkos rend folyamatosan létezett a középkorban és a reneszánsz idején. A trónok árnyékából csak akkor bújt elő, amikor a felvilágosodás leszerelte az inkvizíció hóhérait. Hízelgő az az elképzelés is, mely szerint a kőmívesek korszakokon át megőrizték az ókori világ ezoterikus tanait és titkos bölcsességét. Mások szerint a szabadkőművesség közvetlen leszármazottja a klasszikus Hellász és Róma misztériumkultuszainak.

Mindennek ellentmond, hogy az új kutatások szerint a szabadkőművesség filozófiája a reneszánsz idejéből származik. Európában ekkor olvadtak össze az ősi, misztikus hagyományok, a kabbala és a Hermész Triszmegisztosz-i tudás a középkori céhektől átvett jelképekkel.

Folytatjuk!