|
|||||||||
Akik mindig hazavárnak
2009-08-02 18:40:00
Népes tábor az állatbarátoké, s közülük sokan még otthonukat is szívesen megosztják kedvenceikkel. A megfelelõ háziállat kiválasztása elõtt érdemes elgondolkodni azon, összeegyeztethetõk-e a kisállatok elvárásai lehetõségeinkkel.
Kérdéseinkre Dr. Egerszegi Péter állatorvos válaszolt, aki nemcsak a leendő gazdik döntését szeretné megkönnyíteni, hanem a gyakorló állattartók számára is igyekszik hasznos információkat nyújtani.
A lakásban tartott állatok körében még mindig tartják vezető szerepüket a kutyák és a macskák?Igen, a népszerûségi lista élén még mindig a kutyák és a macskák állnak, de - fõleg a lakótelepi lakásokban élõk közül - egyre többen tartanak otthonukban kisrágcsálókat - hörcsögöt, tengerimalacot, egeret - de vannak, akik deguval élnek egy fedél alatt. Az akvaristák száma sem csökkent, sokan választják házikedvencnek a halakat, teknõsöket és egyéb hüllõket. Az utóbbi idõben kevesebb madárral fordulnak hozzánk, de ennek oka valószínûleg nem az, hogy a papagájok veszítettek népszerûségükbõl, hanem a kisállatorvoslás specializálódása: a madártulajdonosok szívesebben keresik fel azokat a szakembereket, akik mélyrehatóbb ismeretekkel rendelkeznek állataikkal kapcsolatban. Milyen szempontokat kell figyelembe venni, mielőtt kiválasztjuk a nekünk megfelelő háziállatot?Az elsõ és legfontosabb az, hogy az emberek felelõsséggel döntsenek: hosszú távon tudják-e vállalni kedvencük gondozását, ápolását. Nem egy esetben tapasztaljuk, hogy rövid idõ után teherré válik az állat, és nem tudnak vele mit kezdeni. A gazdi szempontjából elõször is azt kell felmérni, nem allergiás-e a család valamely tagja az állatszõrre. Nemcsak a kutyák és macskák szõre válthat ki érzékenységet, sajnos a kisrágcsálók szõre is okozhat allergiás reakciókat. Korábban úgy tartották, hogy a kisgyermekes családokban nem ajánlott háziállatot tartani, ma azonban egyre többen gondolják úgy, hogy ez a két dolog összeegyeztethetõ. Ha a gyerekek nem allergiásak a kedvencek szõrére, és eleget tudunk tenni a megfelelõ higiéniás elvárásoknak, akkor nem lehet gond az állattal való együttélés. Mindenesetre javaslom, kérjék ki még a vásárlás elõtt szakember tanácsát, és utána döntsenek.
A kutyusok érdekeit szem előtt tartva mire érdemes figyelmet fordítani a választásnál?A méret mindenképp meghatározó - kis lakásban nem ajánlott nagy testû kutyát tartani. Vannak nagy mozgásigényû, rendkívül energikus fajták (pl. husky), velük az átlagosnál is több idõt kell foglalkozni. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy vannak bizonyos fajták, melyek rendszeres kozmetikai kezelést igényelnek, és nem utolsó szempont az állat várható etetési költsége sem! Ha már döntöttünk, célszerû "felkészülni" az adott fajtából, ehhez számos könyv nyújt segítséget. Mire kell ügyelnie annak, aki a cicák mellett dönt?A kutyákhoz hasonlóan itt is fontos az elõtanulmányozás, az adott fajtából való felkészülés. Ha már fajtatiszta állat mellett döntünk, inkább alaposan leinformált tenyésztõtõl történjen a vásárlás. Gyõzödjünk meg róla, hogy valóban jól tartják-e kiszemelt kedvencünket! A hely sok mindent elárul... Ha már döntöttünk, és megvettük háziállatunkat, mi a következő lépés?Érdemes felkeresni az ajánlott vagy a legközelebbi állatorvosi rendelõt, mintegy bemutatkozó látogatást tenni. Ekkor az állatorvos alaposan megvizsgálja az új pácienst, elmondja az észrevételeit, felhívja jó néhány dologra a figyelmet: mikor lehet utcára kivinni, a féreghajtásra és az oltások jelentõségére stb.
Milyen gyakran ajánlott féregtelenítést végezni?Mivel a férgességnek közegészségügyi jelentõsége van, ránk, emberekre és kölyökkorban - masszív fertõzöttség esetén - az állatra is közvetlen veszélyt jelent. Mind a kutyák, mind a macskák esetében az élet elsõ heteiben 10-14 naponta, idõsebb korban - a környezettõl függõen javasoljuk - negyed-, ill. félévente elvégzett féregtelenítést. A védőoltások mindkét állatfajnál szükségesek?Igen, bár az utóbbi években - nagyrészt a védõoltásoknak köszönhetõen - lényegesen lecsökkent a klasszikus fertõzõ betegségek száma, mindenképpen ajánlott az állat további egészsége érdekében az orvos által javasolt oltási programot betartani. Hogyan óvhatjuk meg kedvenceinket a külső élősködőktől?A külsõ élõsködõk közül a bolhák a legismertebbek, kutyára és macskára egyaránt veszélyt jelentenek. Egyrészt rossz közérzetet okoznak, másrészt - fõleg kutyák esetében - allergiás bõrgyulladást idézhetnek elõ. Ma már számos olyan termék közül választhatnak a gazdik, melyek nagy segítséget nyújtanak a megelõzésben: a különbözõ nyakörvek, cseppek, samponok akár 2-4 hónapos védelmet is biztosíthatnak kedvenceinknek.
Miért fontos óvni kedvenceinket a bolháktól, kullancsoktól?A bolhák férgességet - mivel köztigazdái a galandférgeknek - és az elõbb említett allergiás bõrgyulladást idézhetnek elõ, míg a kullancsok vektorszerepet játszanak két igen veszélyes kór terjesztésében: az egyik a Lyme-borreliosis, a másik pedig a babesiosis. Mindkét esetben a vérszívás során juttatják a kórokozókat a gazdaállat szervezetébe. A borreliosis tünetei gyakran jellegtelenek, még az állatorvos figyelmét is gyakran elkerülik. A babesiosis tünetei szembetûnõek, a figyelmes gazdik általában idõben észreveszik, hogy kedvencük a megszokottól eltérõen viselkedik. Ezeken kívül milyen veszélyek leselkednek még a kutyákra, macskákra?A bolhák és kullancsok mellett más külsõ élõsködõk is problémát okozhatnak. Így a rühösség, szõrtetvesség, ragadozóatka-kór, demodicosis stb. Ezek egy része a nem megfelelõ tartási körülményekbõl adódik. Gyakran az alomból hozzák magukkal, de az elsõ gondos vizsgálat után orvosolhatók. Akár fiatalabb, akár idõsebb korban találkozhatunk az állatok bõrének gombás megbetegedésével, a forgalomban lévõ vakcinák azonban jó szolgálatot tesznek mind a megelõzésben, mind a már kialakult fertõzés kezelésében. A többi házikedvenc is szenvedhet ilyen betegségektől?A kisrágcsálóknál is elõfordulhatnak hasonló panaszok, az õ esetükben azonban - a méretükbõl adódóan - a diagnosztizálás és a kezelés már nehezebb feladat. A külsõ élõsködõk jelenlétét itt is bõrkaparékból lehet kimutatni. Komolyabb vizsgálatokat csak bódítva, esetleg altatva tudunk végezni, ennek kockázata nagyobb, kezelésük viszont általában megegyezik a nagyobb testû kedvencekével.
A kisrágcsálók otthoni gondozásánál melyek a legfontosabb szempontok?Válasszunk az állat igényeinek megfelelõ méretû terráriumot vagy ketrecet, és vegyük figyelembe, hogy a rágcsálók szívesen élnek párban. Mozgékonyabb rágcsálók mellé hörcsögkereket és egyéb játékokat is elhelyezhetünk. Figyeljünk arra, hogy rendszeresen cseréljük az almot, mert lábuk kifekélyesedhet, ha hosszabb ideig nem takarítjuk lakhelyüket. Azok a gazdik, akiknek nem áll módjukban 2-3 naponta cserélni a forgácsot vagy szalmát, válasszák a mélyalmozást, az ugyanis jobban magába szívja a rágcsálók ürülékét - ezzel nemcsak kedvencüket óvják meg a fertõzésektõl, hanem a környezet is higiénikusabbá tehetõ. Hetente így is elengedhetetlen a takarítás! Az etetésnél ne csak magvakat és fonnyasztott takarmányt tegyünk eléjük, hiszen elõszeretettel fogyasztanak gyümölcsöt, zöldséget is. A folyadékbevitel a kisrágcsálók számára is nagyon fontos, ezért gondoskodjunk arról, hogy friss víz mindig álljon a rendelkezésükre. Mire figyeljenek a hüllõtulajdonosok?A hüllõk körében a teknõsök örvendenek a legnagyobb népszerûségnek. Életmódjuk szerint két nagy csoportba soroljuk õket: szárazföldi és vizi teknõsök. A vizi teknõsöket akváriumban tartják, melyben vízi növények, sziklák, kövek és homok is található. Bár idejük jelentõs részét a vízben töltik, szükséges, hogy száraz területet is biztosítsunk számukra. Az õ esetükben az egyoldalú táplálás páncéllágyulást, szemhéjduzzanatot okozhat. Rendkívül fontos a víz tisztaságának és megfelelõ hõmérsékletének biztosítása. A hideg vízben az állatok anyagcseréje lelassul, könnyen megfázhatnak, rosszabb esetben tüdõgyulladást is kaphatnak. Melyek azok a tünetek, melyek észlelésekor mindenképp tanácsos állatorvos segítségét kérni?Bármilyen háziállatról legyen is szó, érdemes orvoshoz fordulni, ha viselkedése egyik napról a másikra eltér a megszokottól: étvágytalan, levert, nem szívesen játszik, nincs széklete, vizelete, esetleg hányás, hasmenés jelentkezik. A rendszeres orvosi ellenõrzéssel és a megfelelõ óvintézkedések betartásával minden gazdi hosszú és boldog életet biztosíthat kedvencének.
Címkék:
cikkajánló
|
||




megosztás


.jpg)















