Csak akkor mész, ha kötelező?

Erre a megállapításra jutott a WEBBeteg.hu egészségportál és a Szinapszis Kft. 2008 szeptemberében lezárult, 1000 fős reprezentatív lakossági kutatása. A legnagyobb említési arányt a tüdőszűrés érte el (90 százalék), ezt követi gyakoriság tekintetében a vérnyomásmérés és a laborvizsgálat, amely az EKG-val együtt főként az idősebb korosztálynál jellemzőbb. A fiatalok elsősorban fogászati szűrésre járnak, a hölgyek esetében pedig a nőgyógyászati szűrés említése volt a leggyakoribb.

Általánosságban kijelenthető, hogy a szűréseken rendszeresen résztvevők aránya lényegesen magasabb az egészségügyi témák iránt érdeklődők körében, illetve az, hogy bizonyos szűrési típusok említése mindig a leginkább érintett krónikus betegek körében a legmagasabb. Ilyen például a hipertóniások esetében a vérnyomásmérés (90 százalék vagy afeletti). Ezen szűrések az ő esetükben a leggyakoribbak: a szív- és érrendszeri problémával küzdők közel 40 százalékának 1-2 héten belül, 30 százalékuknak 1-2 hónapon belül mérték vérnyomását.

A fiatalok gyakrabban járnak fogorvoshoz

A fogorvoshoz járás tekintetében azt tapasztaltuk, hogy a felnőtt lakosság fele évente jár fogorvoshoz, 20 százalékuk ennél ritkábban, egyharmaduk pedig még mindig csak akkor megy el, ha már komoly fájdalmai vannak.

A fiatalabb korosztályból kerülnek ki azok, akik a leggyakrabban járnak fogorvoshoz: 36-45 év között 73 százalék, 36 év alatt 62-63 százalék az évente fogorvoshoz járók aránya, az életkor emelkedésével ez az arány csökken. Településtípus tekintetében a budapestiek nevezhetők óvatosabbnak, esetükben ugyanis az évente járók aránya 60 százalék, míg a vidéki lakosok körében ennél kevesebb: 40-50 százalék körüli.

Legyen kötelező!

Arra a felvetésre, hogy bizonyos egészségügyi szűréseket (pl. tüdőszűrés, általános laborvizsgálat) oly módon kellene kötelezővé tenni, hogy azok elmulasztása szankcionálást vonna maga után a felnőtt lakosság 72 százaléka teljes egyetértéssel reagált, és minden korosztály esetében támogatná ezt a kezdeményezést, tekintve, hogy nagyon sok a beteg Magyarországon.

Kevesen voltak azok (5 százalék), akik ezt csak az idősebb korosztályra terjesztenék ki, míg a lakosság 23 százaléka elutasítja ezt a megközelítést, és úgy gondolja, magánügy, ki mikor megy el szűrésre. Demográfiai bontások szerint az elutasítók táborát inkább a fiatalabbak alkotják, míg az idősebbek körében magasabb az egyetértők aránya.

Jövedelem tekintetében valamivel magasabb (80 százalék) az egyetértők aránya a több mint 150 ezer forintos havi jövedelemmel rendelkezők körében, de az egyéb jövedelmi kategóriákban az átlag körül alakultak az arányok.