Életmentő fogmosás?

A témával kapcsolatban Dr. Gera Istvánt, a SOTE Parodontológiai Klinikájának igazgatóját kérdeztük.

Milyen magas hazánkban a szájüregi megbetegedésekkel küzdők száma?

Évente körülbelül 5-600 személynél diagnosztizálunk szájüregi daganatot. Ez a szám a fogszuvasodás és a fogágybetegség arányait tekintve nem is tűnik magasnak, e kettő ugyanis majdnem a teljes lakosságot érinti, de természetesen a kettő népegészségügyi súlyát nem lehet egy napon említeni. A hazai fogászati ellátóhálózat a fogszuvasodás kezelésére tökéletesen fel van készülve, a fogágybetegség ma még azonban kihívást jelenthet a szakembereknek. Ennek oka főként az, hogy csak viszonylag későn derült fény arra, pontosan mi okozza a fogak meglazulását, így a 15-20 évvel ezelőtt végzett orvosok még más jellegű képzésben részesültek, mint a mostani egyetemi hallgatók. Fontos szerepe van ezenfelül annak, hogy a prevenciós szemlélet még igencsak gyerekcipőben jár hazánkban, ám a nálunk jóval fejlettebb Németországban sem sokkal jobb a helyzet ezen a téren.

Mi az oka annak, hogy ijesztően nagy mértéket öltenek a rákos megbetegedések?

A szájüregi daganatok jelentős százaléka, a test más részein előforduló rákos megbetegedésekkel ellentétben, nem észrevétlenül fejlődik ki. A rákmegelőző állapotnak szemmel látható jelei vannak, de ennek ellenére az esetek többségében a betegek olyan stádiumban keresik fel orvosukat, amikor már nem sokat tehetünk értük. A betegség kialakulását elősegítik a különböző helyi irritáló tényezők: az éveken át tartó, nagy mennyiségű dohányzás és/vagy alkoholfogyasztás, a rossz fogtömések, valamint a nyálkahártyát állandóan felsértő éles, szuvas fogszélek. Ha ezek halmozottan jelennek meg, és az egyén genetikailag is hajlamos a daganatos megbetegedésre, a rizikó természetesen még magasabb.

A rosszindulatú daganatokon kívül milyen más betegségek kockázatát növeli a dohányzás?

Az állandó füstölés során a szájba kerülő égéstermékek jelentős része rákkeltő, de elősegíti a fogkőképződést, rontja a szájhigiéniát, csökkenti a fogágy kapilláris-keringését, és kedvezőtlenül befolyásolja a dohányzók immunrendszerének működését is.

Más megbetegedésekkel is összefüggésbe hozható a nem megfelelő szájhigiénia?

Amerikai vizsgálatok igazolták, hogy azoknál az embereknél, akiknél korábban súlyos fogágybetegség jelentkezett, az agyvérzés és a szívinfarktus kialakulásának esélye három és félszer magasabb, mint az egészséges szájüreggel rendelkező személyeknél. A gyulladás következtében ugyanis állandóan kis mennyiségű baktérium kerül a vérkeringésbe, és szétterjed a testben. Mindez rendkívüli módon igénybe veheti az érrendszert, a kapillárisok belső falát, melynek következményeként érelmeszesedés alakulhat ki, embólia vagy trombózis jöhet létre. A tapasztalatok azt mutatják továbbá, hogy az elhanyagolt fogazatú kismamák körében magasabb az alacsony súlyú koraszülöttek száma, mint azon várandós nőknél, akik fogazata épnek bizonyul. Nemcsak ennek elkerülése végett küldik el a szakorvosok fogászati vizsgálatra a babát váró hölgyeket, hanem azért is, mert a keringési rendszerbe jutó baktériumok elérhetik a méhlepényt, vagyis kapcsolatba kerülhetnek a magzatta