Érző növények és a telepátia

És most képzeld el, hogy néhány tudós előáll és nyilvánosan bejelenti: a növényeknek igen is van valamiféle - nevezzük tudatnak -, de mindenesetre rendkívül furcsa tulajdonságokkal rendelkeznek. Sőt, állítják tovább merészen, a földi növények másféle kapcsolattal is rendelkeznek.

Mint tudjuk, a növények alapvető szerkezeti egysége a sejt. A sejt reagál a hidegre és melegre, a sugárzásra, érintésre és sérülésre. Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy a növények rendelkeznek elektrodinamikai tulajdonságokkal is, amelyeket mikroelektródákkal mérni lehet! Ha elektromos áramot vezetünk a növénybe, a sejtek citoplazmája összehúzódik. A növényekkel folytatott kísérletek eddig főleg két irányban haladtak.

A rettegés foka

Az egyik egy műszerekkel is bizonyítható telepatikus tulajdonság felfedezését eredményezte máris; a másik kísérletsorozat folyamatban van, ezért eredményei még váratnak magukra. Először nézzük az első csoportba tartozó kísérleteket. Tudjuk, hogy ha egy növényt megsebzünk, vagy azt valamiféle természetes sérülés éri - például leszakítjuk egy levelét, letörjük ágát, megvágjuk törzsét - akkor ez az élő szervezet erre mérhető áramimpulzusokkal válaszol, reagál. Angolul ezt nastic response-nak, "rettegésreakciónak" nevezik és főleg a kisebb növényekre jellemző. Ami érthető is, hiszen nem várható el egy ötvenméteres fenyőtől, hogy apró ágának letörésére "rettegni kezdjen".

A New York melletti Farmingdale-ben létesített növénykísérletei telepen észrevették, hogy a legkülönfélébb, árammérő műszerekre kapcsolt és egymással természetesen semmiféle összeköttetésben nem álló növények között olykor megmagyarázhatatlan, egyidejű és nagyméretű csoportos reakciók jöttek létre. Többször is előfordult, hogy a "rettegésreakciók" nagysága afféle "idegösszeroppanást" okozott sok száz kísérleti növénynél. Ez adta a gondolatot, hogy e furcsa viselkedést valamiféle, az ember által nem tapasztalt és kívülről érkező jelzés váltotta ki.

Dr. Clive Backster a "hazugságmérő-gép" néven ismert és Amerikában igen széles körben alkalmazott szerkezetek specialistája. A gép persze nem a delikvens "lelki rezdüléseit", hanem az emberi test igen természetes, az agy által vezérelt fizikai reakcióit jelzi. Nos, dr. Backster már 1966-ban elvégzett egy kísérletet, amelynek eredménye megdöbbentő volt. Backster doktor egy növény leveléhez erősítette a "hazugságmérőt" tehát reakciókat, elektromos impulzusokat jelző gép elektródáit és nastic response kiváltásával kísérletezett egy növényen. Hogy a "rettegésreakció" minél hamarabb bekövetkezzék, úgy döntött, égő gyufát érint a növény leveléhez.

Abban a másodpercben, amikor erre gondolt (és a gyufát természetesen még elő sem vette), a szerkezet mutatói kilendültek és a forgó papírhengerre fel is rajzolták a hirtelen jött rettegés jelét. A növény tehát megérezte a tudós szándékát, még annak megvalósítása előtt. A dolog persze hihetetlennek tetszett, ezért Backster más kísérleteket is végzett. Tudta, hogy a növények telepatikus úton reagálnak az emberek agyából érkező jelzésekre. Az újabb kísérlethez egy olyan készüléket szerkesztett, amely révén hideg vízből apró, élő tengeri csigákat lehetett kiemelni és azokat forrásban lévő vízbe dobni.

A készülék egy szobában állt, a fal mögött egy másik helyiségben voltak elhelyezve a kísérleti növények, amelyekre előzőleg természetesen felszerelték már az érzékelő elektródákat. Az egyezred másodperc pontossággal működő időmérők papírszalagon is regisztrálták azt a pillanatot, amikor a csigák a zubogó vízbe zuhantak. A másodpercnek ugyanabban a tört részében az összes közelben lévő növény drámai feszültségnövekedéssel reagált. Így jutottak a tudósok a telepátia egy különleges változatának nyomára.

Biológiai kapcsolat

A biológiai kapcsolat (telepátia?) tulajdonképpen nem is olyan új dolog; az ember ősidők óta ismeri, a Természet pedig - úgy tűnik - mindig is alkalmazta. Ismerik az állatok is (gondoljunk csak a kutyákra és macskákra) és most már vannak bizonyítékaink arra, hogy a növények is részei egy hatalmas, mindent átfogó biológiai kapcsolatnak.

Biztosra vehetjük: ha a növényekkel szélesebb körben, több intézményben foglalkoznak majd, rengeteg izgalmas dologra derülhet fény. Akkor egészen másképpen nézünk majd "hallgatag társainkra", a növényekre, amelyek évmilliók óta élnek a Földön, és amelyekről eddig mégis oly keveset tudtunk.