Fertőzésveszély!

Az antibiotikumok fölfedezésén kívül ezt a hatásos oltóanyagok terjedésével magyarázzák – tudtuk meg dr. Szalka András belgyógyásztól és infektológustól, a budapesti Szent László Kórház orvos-igazgatójától.Az elgondolás nagyrészt helyesnek bizonyult, hiszen az iparilag fejlett országokban visszaszorultak a klaszszikusnak számító, fertőzés útján terjedő betegségek, ugyanakkor nyilvánvalóvá vált az is, hogy a kórokozókkal még hosszú ideig harcolnunk kell. A WHO 1997-ben készített vizsgálata szerint világviszonylatban a fertőző betegségeket tekinthetjük vezető haláloknak, abban az évben ugyanis 17 millióan veszítették életüket infekció útján terjedő betegség következtében.

Milyen fertőzések okoztak problémát a klasszikusnak nevezett betegségek csökkenését követően?
Az ötvenes-hatvanas években az úgynevezett kórházi eredetű fertőzések jelentettek nagy problémát az egészségügyi szakembereknek. Semmelweis Ignác már az 1846-ban megírt könyvében beszámolt arról, hogy tapasztalatai szerint az orvostanhallgatók viszik át a fertőzést egyik anyáról a másikra – tette mindezt akkor, amikor még föl sem fedezték a baktériumok létezését. Ezek a kórházi eredetű fertőzések az elmúlt húsz-harminc évben sem szűntek meg, sőt több tényezőnek köszönhetően előtérbe is kerültek. Elsősorban azért, mert rengeteget fejlődött az orvostudomány: sokkal több műtéti beavatkozásra kerül sor, a kórházakban sokkal súlyosabb betegségben szenvedőket ápolnak, jelentősen meghosszabbodott az emberek élettartama – korábban képtelenség lett volna életben tartani egy 800-1000 grammos újszülöttet, ma azonban már erre is van lehetőség. Ezeknek a pici babáknak azonban egyáltalán nem tökéletes az immunológiai állapota, és a születésüket követően a legkülönbözőbb fertőzések fenyegetik őket. Ma már a cukorbetegség, bizonyos vese-rendellenességek sem jelentenek akkora kihívást az orvostudománynak, mint régebben: a diabétesszel is magas életkort érhetnek meg a betegek, napjainkban sokat segíthetnek az érintetteken a művesekezelések, illetve a vese-transzplantáció. A szervátültetés sokak számára életmentő beavatkozás, legyen szó szívről, májról, csontvelőről, nem jelent gondot az orvosoknak egy csípő- vagy térdprotézis beültetése, lehetőség van a szívben műbillentyű elhelyezésére, és hosszan folytathatnánk azoknak a beavatkozásoknak a sorát, amelyekre korábban nem volt mód. Az orvostudomány ilyen jellegű fejlődésének köszönhetően kialakult egy réteg – ami körülbelül a lakosság 15-20%-át teszi ki –, mely a csökkent védekezőképességűek csoportját jelenti (ebbe tartozik például a harmincmillió HIV-fertőzött beteg is).

Hogyan lehet kiküszöbölni ezeket a fertőzéseket?
Bizonyos higiéniás szabályok betartásával a kórházi eredetű fertőzések 30%-a megelőzhető. Elsősorban kézmosással védhetjük ki az infekciót – minden beavatkozás (ez alatt nemcsak műtéti beavatkozás értendő, hiszen idetartozik például a vérnyomásmérés is) előtt, és azt követően is ügyelnünk kell a tisztaságra, nehogy egyik betegről a másikra kórokozókat vigyünk át. Az úgynevezett infekciókontroll több összetevőből áll, ilyen például a steril kesztyűk és kötszerek használata, a védőköpeny viselése, a kórtermekben megfelelő légtér és alacsony beteglétszám biztosítása stb. – melyekre oda lehet és oda is kell figyelnünk.

A fertőzések teljes eltűnése azért sem lehetséges, mert folyamatosan napvilágot látnak az újabb és újabb kórokozók.
Már a hetvenes évekből rendelkezésre állnak olyan adatok, amelyek szerint minden évben fölfedeznek olyan tömeges megbetegedést okozó mikrobákat, amelyeket korábban nem ismertek. A HIV-vírusra például 1981–82 körül figyelt fel a világ, ebben az időszakban ugyanis hatalmas méretű járvány tört ki az Egyesült Államokban. Ma már tudjuk, hogy a hatvanas éveket megelőzően a HIV-től sem kellett tartanunk, korábban ugyanis nem fenyegette az emberiséget. Az orvostudomány fejlődésével számos belgyógyászati betegségnek hitt kórról kiderült, hogy fertőzéssel terjed – a gyomorfekélynek, illetve az úgynevezett tizenkétujjnyi bélben kialakuló fekélynek ismert olyan formája, amit baktérium okoz, és adekvát kezeléssel egyszer s mindenkorra meggyógyítható.

Az eddig ismeretlen mikrobák mellett továbbra is veszélyt jelentenek a régóta fölfedezett kórokozók?
Sajnos mostanában is okozhatnak tömeges méretű fertőzést azok a betegségek, amelyekről korábban már azt hitték, hogy legyőzték őket. A volt Szovjetunió területén például az 1990-es éveket követő időszakban hatalmas méretű diftériajárvány pusztított, amelynek következtében tízezrek vesztették életüket. A betegség hazánk közvetlen szomszédságában szedte áldozatait, nálunk mégsem következett be fertőzés, ami a kedvező átoltottságunknak köszönhető.

Milyen gyakran okoznak megbetegedést az elfogyasztott élelmiszerek?
Az utóbbi húsz-harminc évben igencsak előtérbe került a közétkeztetés, ami – ha hibáznak az ételek elkészítése, tárolása, szállítása stb. során – tömeges ételmérgezéshez vezethet. 1996-ban 5000 embert érintő szalmonellafertőzés történt hazánkban közétkeztetés révén, ami még a szakirodalomban is ritkaságnak számító adat. A bejelentések szerint Magyarországon évente mintegy ötvenezren betegszenek meg fertőző eredetű hasmenésben, nyolc-tízezerre tehető a szalmonellás megbetegedések száma, az amerikai szakemberek szerint azonban ezeknek az adatoknak a százszorosa tekinthető reálisnak, tehát körülbelül egymillióan kapnak szalmonellafertőzést évente, ami a lakosság 10%-át jelenti. Elsősorban a baromfihús és a tojás lehet forrása ezeknek a megbetegedésnek, bár elmondhatjuk, hogy az elmúlt évekhez képest javult a hazai tojáshigiénia. Fogyasztás előtt minden esetben meg kell mosnunk a tojást, hogy eltávolítsuk a héjon lévő fertőzésforrást, a belül található kórokozókat pedig hőhatással pusztíthatjuk el – nem véletlen, hogy a tojást nyersen fogyasztó testépítők gyakrabban kapnak ilyen jellegű fertőzéseket. New Yorkban 1997-ben tömeges méretű hasmenésre figyeltek fel a szakemberek. A fertőzést egy olyan mikroba okozta, amely azelőtt egyáltalán nem fordult elő az Egyesült Államokban. A vizsgálatok kimutatták, hogy a megbetegedésben szenvedők mindegyike málnát fogyasztott a fertőzést megelőzően. Körbejárták a terület összes élelmiszerüzletét, hogy megtudják, honnan szerzik be a kereskedők a gyümölcsöt. Kiderült, hogy Guatemalából érkezett, mégpedig olyan farmokról, ahol emberi fekáliát használtak trágyázáshoz. Azért érinthetett ezernél is több főt a fertőzés, mert a málnát fogyasztás előtt nem szokás megmosni.

Melyek azok a tünetek, amelyek arra hívhatják fel a figyelmünket, hogy fertőző betegségben szenvedünk, és ezért érdemes minél hamarabb orvoshoz fordulnunk?
A fertőző betegségek az esetek 80%-ában lázzal járnak. A 2-3 napnál tovább tartó, szűnni nem akaró, illetve romló lázas állapot fontos figyelmeztető jel lehet, de hozzá kell tennem, hogy valaki anélkül is szenvedhet súlyos, fertőző betegségben, hogy megemelkedne a testhőmérséklete. A többi tünet – fejfájás, ízületi vagy izomfájdalom stb. – igen specifikus, ezekből az orvosok következtethetnek a fertőző betegség jelenlétére.