Fogfájás? Megfázás? Nem vicc!

Felnőttkorodra túl vagy már a sokadik náthán, néhány fogkezelésen, a serdülőkori pattanások emléke a múltba vész, a torok- és mandulagyulladások is elfelejtődnek. Aztán fokozódik a stressz, gyengül az ellenálló képességed, romlik a közérzeted, és gyanakodni kezdesz: valami nincs rendben egészségeddel! Ezt jelezheti fejfájás, a fül vagy az íny lüktetése, az arccsont vagy az orrnyereg érzékenysége és a romló közérzet mellett jelentkező reumás betegségek, ízületi és izomfájdalmak, bőr-, szív- és vesebetegségek.

Ilyenkor mindenkiben fölvetődik a kérdés, hogy mi, és miért épp akkor okozza a panaszokat. Egy-egy konkrét betegséggel szembesülve már jól tudod, mi a teendőd, de vajon mi a megoldás, ha a tünetek hónapos kihagyásokkal jelentkeznek, és nem is egyértelműek?

Furunkulusok, karbunkulusok

A gennyes gyulladások, amelyek az arcon, a nyakon, hónalj- és combtájékon, a farpofákon és a nemi szervek körül a bőr felszínén keletkeznek (pattanás, szőrtüszőgyulladás, furunkulus, karbunkulus), láthatók és kezelhetők, és orvosi segítséggel meggyógyulnak. Nem veszélytelenek, mert az arcon lévő gennygócok kórokozói a vérárammal az agyba jutva agyhártyagyulladást idézhetnek elő, a nemi szervi gennygócok megtámadhatják a húgyhólyagot, de a vérárammal távoli szerveket is megfertőzhetnek.

A rossz fog, esetenként az érzékeny íny nemcsak pillanatnyilag okozhat gondot, hanem gyakran vezet gennygóc képződéséhez, és nem feltétlenül csak a szájüregben. A fájdalom nem véletlenül figyelmeztet: fogorvoshoz kell menni! Persze olyan is előfordul, hogy nincs fájdalom, mert az elhalt fogbél nem közvetíti, s a gyökér körül sokszor még röntgennel is nehezen fölfedezhető gennyzsák tartalékolja a kórokozókat, legtöbbször az oxigént nem igénylő baktériumokat. A rossz fogazat, a beteg íny számos veszélyt rejt magában, akár szívbelhártya-gyulladás vagy csontbetegségek kialakulását is.

Rejtőzködő gennyzsákok

A pillanatnyilag egészséges fogazat sem jelenti azt, hogy régről nincs valahol (leggyakrabban a bölcsességfogak körül) rejtőzködő gennyzsák. Bizonyára veled is megesik, hogy félvállról veszed a náthát, amit vírus okoz, pedig ha nem kúrálod ki magad, bakteriális felülfertőződés jöhet létre, és az átterjedhet a garatra, a gégére, a mandulára, az orr-, a homlok- és az arcüregre, a fülre, de akár a tüdőt is megtámadhatja!

A baktériumfertőzés gyakran jár gennyesedéssel. A kezeletlen fertőzések magukban hordozzák a gennygócképződés veszélyét, ráadásul nem feltétlenül ott, ahol látható, vagy ahol a fertőző kórokozó behatolt a szervezetbe. Hónapok vagy akár évek múlva válthatnak ki betegséget valahol máshol, ezért érdemes odafigyelned a tested jelzéseire!

Állandó készültségben

Amikor egy gennyes gyulladás nem gyógyul meg teljesen, a szervezetedben visszamaradt genny lerakódik, és gócot hoz létre. Ha a tok megsérül, vagy nem tökéletes, akkor a gócból a baktériumok fehérjenemű anyagai a vérkeringésbe kerülnek, és túlérzékenységi állapotot idéznek elő. Gócról beszélünk akkor is, ha bármilyen kórokozó mikroorganizmus egy helyen túl nagy számban van jelen, és kiindulási területet képez az újrafertőzésnek.

A genny többnyire bakteriális fertőzést követően képződik a szövetekben vagy az üregekben, s mindig fertőző. A kórokozók ellen nagy számban érkeznek a fehérvérsejtek a behatolás helyére, és bekebelezik őket, miközben maguk is meg a környező sejtek is elpusztulnak. A genny ezekből a sejtekből, vérsavóból és még aktív fehérvérsejtekből áll. A gennyesedés csak akkor szűnik meg, ha a kórokozók megsemmisültek. Minél nagyobb a kórokozók száma, annál több fehérvérsejt veszi fel velük a harcot, s annál több pusztul el.

Túl erős baktériumfertőzés leküzdésére antibiotikumot írnak fel, de ha már betokozódott a genny, az antibiotikum sem segít. A képződött gennynek el kell távoznia a szervezetből, s ha ez nem történhet meg a bőr felé – a szervek vagy testüregek között kialakult kóros összeköttetésen, sipolyon (fisztulán) át –, tályog keletkezik, ami szintén komoly veszélyeket rejt magában.