Hány még a harminckettő?

Mindemellett a fogzománcban lévő mészsók kioldásához (a demineralizációhoz) elég idő is kell úgy, hogy közben ne legyen lehetősége működésbe lépnie a szervezet természetes védelmi mechanizmusainak (a remineralizációnak) helyrehozni a „sérülést”.

Fogaink védő közege

A nyál nemcsak a falatok pépesítésében és a keményítő lebontásában vesz részt, hanem fontos szerepe van a savak közömbösítésében is; ezen kívül ásványi anyagokat juttat vissza a fogakba, és gyorsítja a száj ételmaradékoktól való megtisztítását. Ezáltal a nyáltermelődésnek nagy jelentősége van a fog romlásának megelőzésében. Segíthet, ha étkezés után vizet iszol, vagy kiöblíted a szád, hogy eltávolítsd a fogak között maradt ételt és italt.

Lényeges, hogy legalább két órát várj az étel- és italfogyasztások között, hogy a nyálnak legyen ideje kifejteni jótékony hatását!

A fluor

A tudósok szerint sok országban a fogszuvasodásra vonatkozó diétás szabályok jelentősége már egyre inkább csökken, miután elterjedtté vált a megfelelő szájhigiénia, a fluoridos fogkrémek és szájvizek használata. A fluorid – amelyet a fogszuvasodás elleni védelem egyik leghatékonyabb eszközének tartanak – fő forrása az ivóvíz (általában 0,05-14 mikrogram/liter fluoridtartalommal). A fluorid sokféle élelmiszerben megtalálható, de leggazdagabb forrásainak a tea és azok a tengeri halak számítanak, amelyek halszálkával együtt fogyaszthatóak. A termőtalaj fluortartalmától függően is változó lehet azonban a nyersanyagok fluortartalma; ismert, hogy vannak jellegzetesen fluorszegény területek.

Fogbarát ételek és termékek

Egyes élelmiszerek kalcium-, foszfor-, valamint tejfehérje tartalmuknál fogva mérséklik a fogak ásványi anyag veszteségét, s így csökkentik a fogszuvasodás rizikóját. Ezek közé tartoznak például a kemény sajtok, amelyek mindemellett fokozzák a nyál elválasztást, és ezzel a fogak védelmét. Egy kis darab sajt fogyasztása az étkezés végén tehát ellensúlyozhatja a szénhidráttartalmú ételekből származó savak károsító hatását. (Figyelj azonban a mennyiségre, mivel a sajt nagy energiatartalmú élelmiszer, és mértéktelen fogyasztása könnyen súlygyarapodáshoz vezethet!) A tejben szintén megtalálhatóak a sajtoknál már említett „fogvédő” ásványi anyagok, illetve a tejfehérje. Ezeken kívül tartalmaz tejcukrot (laktózt) is, ami viszont – más cukrokhoz képest – kevésbé hajlamos fogszuvasodást előidézni.

A fogakra nézve kedvezőek lehetnek azok a cukormentes rágógumik is, amelyek mesterséges édesítőszerekkel készülnek, mivel az édes íz és a rágás egyaránt fokozzák a nyálelválasztást. Bizonyos rágógumik ezen felül tartalmazhatnak ásványi anyagokat is (például kalciumot, foszfort, fluort), amelyek erősítik a fogak védelmét. Gyermekekkel kapcsolatban végzett vizsgálatok arról számolnak be, hogy az étkezés után elrágott cukormentes rágógumik felgyorsítják az ételmaradékok szájból való eltávolítását, s ezzel csökkentik a fogszuvasodás kifejlődésének mértékét.

Fogrontó manócskáktól a fogtündérekig…

A gyermekek fogazatának a fejlődését már születés előtt, az anyaméhben töltött időszak alatt befolyásolja az anya táplálkozása, de ezen belül is az utolsó két hónap kalcium-, foszfor-, és D-vitamin-ellátottságnak van nagy jelentősége.
Az újszülöttek és csecsemők számára a legideálisabb táplálás a szoptatás. A mellről tápláló anya kiegyensúlyozott táplálkozása mellett az anyatejben – a D-vitamin kivételével – megfelelő mennyiségben megtalálhatóak a fogak fejlődéséhez szükséges tápanyagok, ezen kívül a csecsemő későbbi fogazatának kialakulását a szopás közben kifejtett aktív izommunka is segíti.
Az ún. „cumisüveg szindróma” – vagyis hosszú időn keresztül, cukortartalmú folyadék fogyasztása cumisüvegből az elalvás előtt nagyon könnyen a fogak korai szuvasodásához vezethet. Különösen káros, ha a csecsemő a gyümölcslével, csecsemőtápszerrel, tejjel teli cumisüveggel együtt kerül ágyba, mivel alvás közben a nyáltermelés – s így a fogak védelme – nagymértékben csökken, az édes folyadék viszont a fogak köré gyűlik, és huzamosabb ideig tökéletes környezetet teremt a fogszuvasodás kialakulásához. Nagyon fontos tehát, hogy minden szülő már korán helyes étkezési szokások kialakítására törekedjen gyermekénél. Mindemellett már az első tejfogak megjelenésével kezdd el a gyermekeket megbarátkoztatni a szájápolással, használj a koruknak megfelelő, speciális fogkrémet.

„Hány még a harminckettő?”

„Már csak tizenkettő”- hangzik az öreg juhász válasza a mesében. A kor előrehaladtával sajnos a valóságban sem sokkal rózsásabb a helyzet. A fogak elvesztése, és ennek következtében a tökéletlen rágás a 65 év feletti korosztályban jellemzően gondot jelent, mindez pedig az emésztés nehezítettségét vonja maga után. Az idős korral együtt járó – az ízlelőbimbók számának csökkenéséből adódó – tompuló ízérzés, az étvágytalanság, valamint krónikus betegségek még tovább nehezítik az idős emberek táplálkozását. Gyakran szociális és anyagi problémák miatt pedig a rendszeres, kb. fél évente tanácsos fogorvosi ellenőrzés is elmarad.