Jászol, karácsonyfa, gyertya: a szimbólumok

Jászol: az égi szövetség

A jászolban az Isten és az ember, a Föld és az Ég közötti szövetséget ünnepeljük. Betlehem, az öröm helye, a jóság iskolájává is válik, mivel itt mutatkozik meg az az irgalom és szeretet, amely Istent az emberekhez fűzi. Itt válik láthatóvá a testvériség, amelynek meg kell nyilvánulnia mindazok között, akik testvérek a hitben.

A jászol tisztelete keleten kezdődött, de a Krisztus-esemény megünneplése Rómából kiindulva terjedt el a világon. Liberius pápa bazilikát (Basilica Liberiana) építtetett a karácsonyi misztérium megünneplésére. Ebben a bazilikában, a jobboldali mellékhajóban szentjászol-kápolnát állíttatott és itt celebrálta szentestén a misét. A római szentjászol és a pápa karácsonyi szentmiséje lehetett kiindulási pontja a karácsonyi jászolállításnak. Ennek a kultusznak a továbbfejlődésének eredménye a misztériumjáték, népszínjáték, melynek kezdetei feltehetőleg a IX. századba nyúlnak vissza.

Karácsonyfa

Karácsony estéje elképzelhetetlen volna karácsonyfa nélkül. Szép és látványos ünnepi szokás ez, jóllehet a karácsonyfa állítása nem nyúlik vissza régi időkre. A különböző ünnepek során a fák, örökzöld növények minden népnél nagy szerepet játszottak. A magyar népi hagyományokban a karácsonyi életfa vagy termőág tekinthető a karácsonyfa elődjének. A karácsonyfa bibliai eredetű magyarázat szerint ez a fa Jézus családfáját is jelentette.

A bibliai tudás fája

Kapcsolatba hozzák még a bibliai tudás fájával is, hiszen karácsony napja az első emberpár: Ádám és Éva napjára esik. A karácsonyfa-állítás szokása XVII. században terjedt el. A németek abban a hitben éltek, hogy a téli napforduló idején a gonosz szellemek, a halottak szellemei kiszabadulnak és szabadon csatangolnak a világban. A kísértetektől az emberek csak úgy menekülhetnek meg, ha az élet örökzöldje, a fa alá húzódnak.

• Az első, történelmileg is megalapozott adat 1605-ből származik. Egy strasbourgi polgár jegyzetei arról árulkodnak, hogy városában akkoriban terjedt el a fenyőfa-állítás. A fákat gyümölcsökkel, papírkivágásokkal, aranyláncokkal és édességekkel díszítették.
• Magyarországon csak a múlt század második felében kezdett elterjedni ez a szokás a bécsi udvar ösztönzésére. Először csak a nemesi családoknál például Brunswick Teréz, martonvásári grófnő állított karácsonyfát 1824-ben, később a módosabb polgároknál is elterjedt.
• A parasztok körében csak ebben a században, sokaknál csak 1945 után honosodott meg a fenyőfa-állítás. Angliában ma sem szokás fenyőfát állítani, helyette fagyöngyből készült koszorút függesztenek a mennyezetre.

Gyertya

A logosznak, a Világ Fényének szimbóluma, a keresztény szimbolikában pedig egyértelmûen Krisztus jelképe. A gyertya is megsemmisül, miközben fényt ad, miként Krisztusnak is meg kellett halnia, hogy az embereket megváltsa. A gyertya a láng, a kanóc és a viasz egysége a szentháromságot testesíti meg. A magyar néphit úgy tartja, hogy a mennyországban mindenkinek van egy égő gyertyája, ameddig az lángol, addig él az ember.