2012. május 22. Júlia, Rita napja bejelentkezés regisztráció

img_96x62 Ementaly
A sajton minden játékfordulóban egy újabb lyuk jelenik meg. A feladatod,...
img_96x62 Szerelmi orákulum
A szívügyek szinte mindig, mindenkit foglalkoztatnak: a facérok és...

Gyermekkori meséink az életre tanítanak

Felnőttként újraolvasva gyermekkori meséinket, rádöbbenhetünk azok valódi, mélyebb értelmére. Miről szólnak a mesék? Mit jelent valójában a mesehős útja? Cikkünkből kiderül!
Cikk Küldése e-mail: Küldés
megosztás

Átsegítenek a nehézségeken

Néhány évtizede meglett emberek mondtak meséket egymásnak a hosszú, téli estéken, de ugyanezt tették ezer éve is, és teszik ma is a törzsi keretek között élő népeknél. A mese nemcsak a közös szórakozás és a közösségkovácsolás eszköze, hanem az információátadás, a tanítás hordozója is ott, ahol nem általános az írás-olvasás. A mese mindent el tud mondani. Az eredetmese például azt, hogy milyen a világ rendje, hogyan keletkezett a Föld, a csillagos ég, hogyan lettek az emberek, az állatok, miért van férfi és nő, és megtudhatjuk belőle, hogy hová tartozunk, és mi a dolgunk a világon. "A mese átsegít az élet rögös szakaszain, fordulópontjain, beavatási-beavatódási utat jelent, lelki segítséget nyújt, gyógyít" - és folytathatnák a sort.

 

Tudatos és tudattalan világokba kalauzolnak

Meséink már a bevezető mondatokban elárulják, hogy azokban a földitől teljesen eltérő téridő-viszonyok uralkodnak. "Az Óperenciás tengeren, sőt az üveghegyen is túl, ott, ahol a kurta farkú malac túr" kezdés pontos meghatározás: valahol végtelenül messze, elérhetetlen távolságra, mégis itt, helyben - vagyis egy olyan dimenzióban, ahol a mi térfogalmaink az érvényüket vesztik. Ilyen például a tudat, a tudattalan, a fantázia, azaz belső világunk - de akár sokdimenziós világokra is gondolhatunk. Ugyanezt árulja el a "volt egyszer egy kis kert, abban egy nagy kert" fordulat is, hiszen egyedül az emberi tudat lehet az a kis kert, amelyben elfér a nagy kert, a létezés egésze.


A "hipp-hopp, ott legyek, ahol akarok", vagy a táltos paripa a gondolatok sebességével való száguldása is ebben a térben játszódik. A különleges képességek - tetszőleges alak felvétele, kicsivé, naggyá, láthatatlanná válás, azonnali megjelenés bárhol - szinte hétköznapi kellékei a próbákat kiállt hős eszköztárának, de gonosz ellenlábasainak is.

 

A hős útja

A táltos paripa "személye", túl a néprajzi és kultúrantropológiai vonatkozásokon, még sok érdekességet tartogat. A hősnek sajátos módon, a felkínált értékes jutalmakat elutasítva, a legértéktelenebb, leghaszontalanabb dolgokat kell választania: rozsdás kardot, koszlott nyerget vagy döglődő gebét, amely a parázstól válik csodás képességű segítővé. A hős útján használhatatlan mindaz, ami a földi világban értékes, és minden belső értékkel rendelkezik ott, ami szemétnek számít emitt. Mély értelmű erkölcsi tanítás ez az igazi értékről!


A különleges képességek és erők megszerzéséhez a hősnek erkölcsiségéről kell tanúbizonyságot tennie. Ez nem az a hétköznapi jóság, amely az elvárásoknak való megfelelést jelenti. Az önzetlen, együttérző szeretet képessége kivétel nélkül csak a legkisebb fiúban van meg, aki otthon az elnyomott, a kigúnyolt, olykor a bamba szerepét kapta, és akinek belső értékeire senki sem kíváncsi a palotában.

 

Segítő szeretet nélkül nem megy

A segítő szeretet nemcsak az emberek felé irányul, hanem a próbáknak is része. Így lehet megszerezni az elemek és lényeik segítőerejét, amelyek nélkül a hős kudarcot vallana. Szinte "belépőnek" számít, hogy megossza betevő falatját egy koldussal vagy szegény öregasszonnyal. Ha nem teszi, nincs további lehetősége. Az első próbatétel után az egyik meseváltozatban a hősnek ki kell tisztítania egy kutat, vagy rendbe kell hoznia egy kemencét, segítenie kell egy fának, majd egy állatnak, amellyel valamennyiük segítő erejét megkapja. Másutt meg kell mentenie egy halat, azután segítséget kell nyújtania egy földi állatnak, majd egy madárnak. Így az alsó, középső és felső világ erői jönnek a segítségére. Nem kell magyarázni, hogy az egyetemes szeretet, a segítő együttérzés próbái ezek.


A végkifejlet, a győztes mesehős megérdemelt jutalma nem csupán a királylány keze és a fele birodalom. A házasság a teljességet, a férfi-női pólus eggyé válását jelenti. Ez az állapot nemcsak neki jó, de egész környezetére is áldást hoz. A fele birodalom pedig talán azt is jelentheti, hogy a másik fele, a nem anyagi világ már úgyis az övé. A mesék befejező mondatai is gyakran utalnak az örökkévalóságra, arra a teljességre, amely eleve bennünk van, csak föl kell fedeznünk, és végig kell járnunk a hozzá vezető utat.

Szerző: Viki
Forrás: Elixir
2010-03-07 08:40:00
Címkék: pszichológia, mesék, mesehős, beavatás, győzelem, sors, örökkévalóság, üzenet
cikkajánló

Feliratkozás hírlevélre

e-mail cím: