2012. május 22. Júlia, Rita napja bejelentkezés regisztráció

img_96x62 Ementaly
A sajton minden játékfordulóban egy újabb lyuk jelenik meg. A feladatod,...
img_96x62 Szerelmi orákulum
A szívügyek szinte mindig, mindenkit foglalkoztatnak: a facérok és...

Fogyás zsíros ételekkel?

Ha okos vagy, egyáltalán nem kell félned a zsíroktól. Tévedés azt hinni, hogy akkor fogysz, ha étrendedből teljesen kiszorítod azokat!
Cikk Küldése e-mail: Küldés
megosztás

Sőt, ezzel tulajdonképpen rosszat is tehetsz, a zsírokra ugyanis éppúgy szükséged van, mint a vitaminokra: kipárnázzák az idegeket, alkotóelemei a fiatal, sima bőrnek és az anyagcseréhez is nélkülözhetetlenek. Akik nem figyelnek oda, naponta átlagosan 1400 zsírkalóriát fogyasztanak. Ennyit csak akkor lehet elégetni, ha izmainkat órákon át dolgoztatnánk. Mivel rendszerint többet használjuk a fejünket, mint testi erőnket, minden egyes zsírkalória, amit nem égetünk el, lerakódik, az esetek nagy részében a csípőnkön, de sajnos a has, a comb vagy a fenék szintén ki van téve ennek a veszélynek.

 

 

Agyafúrt betolakodók

A 25. életévtől kezdve lassan, lopva kezd elzsírosodni a test. A mérleg mutatója kezdetben nem mozdul, mert ezzel egyidejűleg az izomzat is kezd leépülni, ha mozgásszegény életmódot folytatunk. Így lehetséges, hogy noha a mérleg még korábbi súlyunkat mutatja, testünk már jókora zsírlerakódással rendelkezik. A problémára leginkább az olyan elektronikus mérleg deríthet fényt, amely a testzsírszázalékot is mutatja. Ha az egészséges 20 százalék helyett már 35 százalék zsír rejtőzik a testünkben, az azt jelenti, hogy a zsírok javára 15 százalékkal csökkent izmaink mértéke – vagyis azokból a szövetekből veszítettünk, amelyek legjelentősebb mértékben használják el a zsírt. Egy amerikai tanulmány a zsírfelvétel különféle módjait vizsgálta tejszínes turmixok fogyasztásakor. A kísérlet igen meglepő eredménnyel zárult: azoknak a résztvevőknek, akik cukrozott turmixot ittak, 60 százalékkal több zsír került az anyagcseréjébe, mint azoknak, akik cukor nélküli turmixot kaptak. Az egyik legfontosabb szabály tehát, hogy ha fogyni akarunk, kerüljük a végzetes zsír + cukor kombinációt!

 

 

A jó és a rossz

Tudni kell azonban, hogy a zsírok nemcsak a sok bosszúságot okozó „úszógumikban”, rejlenek. A sejthártyák és az idegek nélkülözhetetlen építőelemei, kipárnázzák szerveinket, és melegítő védőburkot képeznek testünk számára. Olajozzák a bőrt, megakadályozzák, hogy az kiszáradjon. Zsír nélkül nem képződnének hormonok és epesavak sem, amelyek elengedhetetlenek az emésztéshez. Az A-, D-, E- és K-vitamint a zsírok szállítják a bélből a vérbe, s ha az úgynevezett „jó zsírokból” fogyasztunk, még a zsírégető folyamatokat is támogathatjuk. A kérdés csupán az: melyek a jó, és melyek a rossz zsírok? A vegyészek telített és telítetlen zsírsavakat különböztetnek meg. A telített zsírsavak szobahőmérsékleten kemények, és főként állati eredetű élelmiszerekben rejtőznek, olyanokban, mint a tejszín, a sajtok, a kókusz- vagy a pálmaolaj. Ezeket tanácsos mértéktartóan fogyasztanunk. Főként ők felelősek a civilizációs betegségekért, emelik a koleszterinszintet, érelmeszesedést okozhatnak, egyszóval testünk nem sok hasznukat látja, csak azoknak tesznek jót, akik zsírréteget akarnak képezni. A telítetlen zsírsavak általában folyékonyak. Mivel testünk nem képes magától előállítani őket, esszenciálisak, vagyis éppoly létfontosságúak, mint a vitaminok. A telítetlenzsírsav-hiány például növekedési problémákhoz, csökkent koncentráló- és tanulási képességekhez, idegműködési zavarokhoz és bőrelváltozásokhoz vezethet. Értékes forrásaik: zöldségek, olajbogyó, diófélék, magvak és halak.

 

 

A lehető legrosszabb

Vajon miért van annyi túlsúlyos hazánkban? És miért egyre gyakoribbak a szív- és érrendszeri megbetegedések? Sajnos nagyon sok írható az egészségtelen táplálkozás számlájára. Gondoljunk bele, milyen egy átlagos hétvégi étkezés – nem is beszélve a nagyobb családi összejövetelek menüjéről… Szinte mindenhol hús és tészta vagy krumpli kerül a tányérra, ami a következő reakcióhoz vezet: a tészta magas GLYX-értékének köszönhetően sok inzulint juttat a vérbe (a glikémiás indexről bővebben az Elixír 196–197. számában olvashatsz), s ez a „hízlaló hormonnak” is nevezett vegyület a hús zsírmolekuláit egyből a zsírsejtekbe küldi, és a szervezetet annak raktározására programozza. Mindez nem történik meg, ha a zsíros hús helyett párolt zöldséget eszünk, és a tésztából is a teljes kiőrlésűt választjuk. Mivel a teljes kiőrlésű lisztből készült ételek GLYX-értéke alacsony, nem avatkoznak be az inzulintermelésbe, és gondoskodnak arról, hogy a zsírok ne rakódjanak le, hanem az izomsejtekben energiává égjenek el.

Szerző: Viki
Forrás: Elixír
2009-05-15 08:40:00
Címkék: étrend,zsír,fogyás
cikkajánló

Feliratkozás hírlevélre

e-mail cím: