Hivatlan vendégek a testben!

Méretük igen változó, gyufafej nagyságútól a diónyi méretűig. Jelenlétük nem mindig okoz panaszt, fölfedezésük azonban fontos, többek között ezért is ajánlott rendszeresen részt venni a szűrővizsgálatokon. Vannak, amelyek működési zavarokkal hívják fel a betegek figyelmét – az orrpolip például légzési nehézségeket okoz. Bár a diagnózis első hallásra ijesztő lehet, valójában nincs ok aggodalomra, a „váratlan vendégektől” ugyanis az esetek nagy részében könnyű megszabadulni.

A tápcsatornában elhelyezkedő polipok

Az emésztőrendszer több pontján is kialakulhatnak polipok: a nyelőcsőben, a gyomorban, a vékony-, a vastag- illetve a végbélben. Sajnálatos tény, hogy hazánkban rendkívül magas a vastagbélrák okozta halálozás, aminek hátterében épp egy elhanyagolt polip áll. A nyálkahártya – kezdetben jóindulatú – burjánzását akár bélgyulladás is okozhatja, ezért is fontos, hogy szakemberre bízd a tünetek kezelését, és ha kontrollvizsgálatokat javasol, azokon akkor is megjelenj, ha a panaszok már megszűntek. A polipok diagnosztizálása ma már nem okoz kihívást az orvosoknak, számodra azonban életmentő lehet – különösen akkor, ha a családban előfordult már a vastagbél rákos elváltozása. Mivel a polipok az esetek nagy részében nem okoznak tünetet (ha mégis, akkor emésztési zavarokkal vagy véres széklettel hívhatja fel a figyelmedet), az ötven év fölöttiek számára javasolt a kolonoszkópiás vizsgálat elvégeztetése. Ennek során a szakember endoszkóppal tekinti át a vastagbelet, és ha ott polipot talál, azt azonnal el is távolítja – vagyis nincs szükség komolyabb műtéti beavatkozásra. Igaz, hogy a vizsgálat kissé kellemetlen, mégsem érdemes kibújni alóla, ha ugyanis a polipokat vagy az egyéb, panaszt még nem okozó elváltozásokat kezeletlenül hagyod, annak komoly következménye lehet.  

FONTOS!
Mindenképpen fordulj orvoshoz, ha székleted véres! Nem csak az aranyér járhat vérzéssel – a pontos ok felderítését azonban tanácsos az orvosokra bízni! Ha semmilyen panaszt nem észlelsz, negyvenéves kor odkörül mindenképp jelentkezz szűrővizsgálatra, ha családodban előfordult már vastagbéldaganat.

Kérdések és válaszok a vastagbélszűrésről

Milyen tünetekre kell odafigyelni?

A vastagbélben növő polip és rák gyakran okoz vérzést. Ez eleinte olyan kis mennyiségű vér, hogy szabad szemmel észre sem lehet venni, azonban laboratóriumi vizsgálattal a székletből kimutatható. Többek között ezzel a módszerrel lehet idejében felfedezni a vastagbélben növekvő polipokat és megakadályozni, hogy azok rosszindulatú danatattá fejlődjenek. Természetesen a szűrés azokat a már kialakult rákos elváltozásokat is kimutatja, melyek még egyáltalán nem okoznak panaszokat. Ez pedig jelentősen növeli a gyógyulás esélyét!

Hogyan zajlik a szűrővizsgálat?

A szűrővizsgálatra a háziorvos ad beutalót, a 40 és 65 év közöttieknek. Tőle kapják azt a három széklettartályt is, melybe három egymás után ürített székletből kell mintát helyezni. A vizsgálatra nem kell különösebben rákészülni, nincs szükség diétára sem. A tartályokat a háziorvoshoz kell visszavinni, ő küldi el azokat a további vizsgálatokra. Az eredményt is neki küldik majd vissza.

Mi a teendőd, ha az eredmény negatív?

Negatív az eredmény, ha a székletminta nem tartalmaz vért. Ez az esetek legnagyobb részében így van. Ilyenkor az újabb szűrővizsgálat 2 év múlva esedékes. Ha a két szűrővizsgálat közti időszakban a székelési szokások megváltoznak (hasmenés, székrekedés, illetve ezek váltakozása gyötri), ha a székletben vért vagy nyákot találsz, ha megmagyarázhatatlan módon csökken a testsúlyod, akkor ne habozz mielőbb felkeresni háziorvosodat!

Mi történik, ha a székletből vért mutattak ki?

A székletben található vér még nem jelent vastagbélrákot! Ilyenkor viszont további vizsgálatra van szükség, hogy megállapítsák, van-e valamiféle rendellenesség a belekben. A vastagbéltükrözés ugyan kellemetlen vizsgálat, de segítségével az egész vastagbél részletesen átvizsgálható, az esetleges elváltozásokból mintát lehet venni, illetve, ha méretük olyan, rögtön el is lehet őket távolítani. Hogy többet tudj az életmentő szűrővizsgálatokról, látogass el a http://szep.freeblog.hu oldalra!

Nőgyógyászati polipok

A polipok leggyakrabban a méhszájon alakulnak ki, a méhnyálkahártya túltengéséből. A sejtburjánzás az esetek jelentős részében jóindulatú, a későbbi onkológiai kockázat miatt azonban érdemes azt eltávolítani. Kisebb változatuk egyáltalán nem okoz panaszokat, a nagyobbak jelenlétére azonban fokozott váladékozás, vérzés vagy megfoganási nehézség hívhatja fel a figyelmet. A kialakulását okozhatják hormonális változások, illetve gyulladásos folyamatok. A méhszájpolipot az évenként esedékes nőgyógyászati szűrésen diagnosztizálja az orvos, eltávolítása egy apró beavatkozás során, hüvelyen keresztül történik. A tapasztalatok szerint csak ritkán újul ki a polip, de mivel ez nem zárható ki teljesen, tanácsos gyakrabban – 3-6 havonta – felkeresni a nőgyógyászt ellenőrzés céljából. Fontos tudni, hogy a babavárást nem befolyásolják kedvezőtlenül a polipok, eltávolításuk azért lényeges, hogy még véletlenül se fajuljanak rosszindulatú daganattá.

A szűrés fontossága

A nőgyógyászati szűrés egyik elsődleges célpontja a méhnyakrák kizárása. A betegség keletkezése időben elhúzódó, több, jól felismerhető szakaszból álló folyamat. A rák kialakulását ugyanis a hámsejtek fokozódóan súlyosbodó elváltozásai előzik meg; ezeket a gyűjtőnéven rákmegelőző állapotokat a szaknyelv különböző elnevezésekkel illeti; nevezik hám-atípiának, diszpláziának, intraepiteliális neopláziának, CIN-nek. Fontos tudni, hogy ezek egy hányada kezelés nélkül is regrediál, azaz ép hámmá alakul vissza, tehát spontán meggyógyulhat. A rákmegelőző állapotok másik része hosszú ideig, akár10 évig is fennállhatnak, és fokozatosan súlyosbodhatnak anélkül, hogy tüneteket, vagy panaszokat okoznának – jelenlétük a szakembernek azonnal szemet szúr, ehhez azonban elengedhetetlen a rendszeres szűrés. Nemcsak azért ismerhetők fel, mert a rák kialakulásának folyamata a nőgyógyászati vizsgálatok számára könnyen hozzáférhető helyen zajlik. Mind a méhnyak felszínéről, mind a nyakcsatorna béléséből folyamatosan sejtek hámlanak le és kerülnek bele a szűrővizsgálat alkalmával vett sejtmintába. Ennek citológiai elemzése során megállapítható, hogy azok milyen: ép, rák előtti vagy már rákos helyről származnak. A nőgyógyászati szűrések fontosságáról sok hasznos információ áll rendelkezésedre a www.liliom.nepegeszseg.net.hu oldalon!

Légzőszervi polipok

Orrpolipnak nevezik az orr melléküregeit bélelõ nyálkahártya jóindulatú megvastagodásait, melyek kiboltosulva növekednek, gyakran a melléküregbõl magába az orrüregbe nyúlva, ahol vékonyabb nyélen lógó, hosszúkás, vizenyős állományú képletként láthatók. Igen nagyra nőhetnek, olykor mindkét orrfelet öntvényszerűen kitöltik, ezáltal orrlégzési akadályt képeznek. Elhanyagolt esetben az orrnyíláson át is kikandikálhatnak, amikor pedig hátrafelé terjeszkednek, a garat felső részébe lóghat egy-egy nagyobb, hosszú nyelű polip. A betegség létrejöttének pontos mechanizmusa nem ismert, feltehetően több tényező játszik szerepet. A szakértők véleménye szerint elsősorban az allergia és a krónikus gyulladás állhat a háttérben. Régebben az orrpolipos betegek többségénél feltételezték az allergiás eredetet, mivel a tünetek egy része, a híg, vízszerű orrfolyás, a polipok vizenyős, ödémás külleme klinikailag hasonlóságot mutat az allergiás náthában szenvedők állapotával. Korszerű allergológiai tesztekkel azonban az orrpolipos betegeknek csupán 25 százalékában mutatható ki allergiás mechanizmus. A betegek jelentõs részében krónikus melléküreggyulladás jelei is megtalálhatók. A már kialakult, orrlégzési akadályt képezõ polipok kezelése alapvetően műtéti, de gyógyszeres is lehet.
Még több hasznos tanácsot olvashatsz a polipokról és egyéb egészségügyi témáról a www.vital.hu oldalon!