A méhnyakrák árnyékában

Fontos tudni, hogy a méhnyakrák véglegesen gyógyítható, csak azoknak a nőknek veszélyezteti az életét, akik nem keresik fel rendszeresen nőgyógyászukat, hogy elvégezze az évenként esedékes rákszűrést. Hazánkban ez a vizsgálat teljes mértékben megoldott lehetne, azonban sokan mégsem élnek ezzel a lehetőséggel – részben ezzel magyarázható, hogy a betegek gyakran már előrehaladott stádiumban fordulnak szakemberhez, amikor már kisebb az esély a gyógyulásra. A betegség kialakulásáról, a korai felismerés fontosságáról és a kezelés lehetőségeiről dr. Bencsik András szülész-nőgyógyász adjunktussal beszélgettünk.

A méhnyakrák kialakulása

A méh, azaz uterus üreges, körte alakú szerv, mely a nők alhasában található (a kismedencében), a húgyhólyag és a végbél között. A méhnyak, vagyis a cervix, ennek alsó, keskeny része, melynek csatornája a hüvelybe nyílik, ami kivezet a testből. A többi daganatos megbetegedéshez hasonlóan a méhnyakrák is saját sejtjeinkből alakul ki. Zavartalan működés esetén testünk építőkövei szabályosan növekednek, majd osztódásuknak köszönhetően új sejtek jönnek létre.

Ha ez a folyamat valamilyen oknál fogva abnormálissá válik, a sejtek szüntelenül osztódni kezdenek, és olyan új sejteket hoznak létre, amelyekre szervezetünknek nincs szüksége – az így képződött szövethalmazt nevezik tumornak vagy daganatnak. Ezek alapvetően két csoportra oszthatók: lehetnek jóindulatúak vagy rosszindulatúak. A jóindulatú daganat nem rákos elváltozás, ez ugyanis az esetek jelentős részében eltávolítható, és legtöbbször nem újul ki. Az ebből származó sejtek nem terjednek tovább a test más részeire, és ami ennél is fontosabb: a jóindulatú tumorok nem veszélyeztetik az életet. Ebbe a csoportba tartoznak a polipok, a ciszták és a méhnyakon növekvő szemölcsök.

Ha a szakemberek rosszindulatú tumort találnak a szervezetben, rákról beszélhetünk. A daganatot olyan kóros sejtek alkotják, melyek szakadatlanul és rendszertelenül osztódnak, ráterjedhetnek a környező szövetekre és szervekre, károsíthatják őket, sőt bekerülhetnek a vérkeringésbe vagy a nyirokrendszerbe is – így más szerveket is megtámadhatnak, áttétet, vagyis másodlagos daganatot képezhetnek az érintett részen.
A méhnyakban elhelyezkedő rosszindulatú tumorok továbbterjedhetnek a környező nyirokcsomókra, a végbélre, a húgyhólyagra, a gerincre és a tüdőre – tudtuk meg dr. Bencsik Andrástól. Amikor a rák metasztázist, vagyis áttétet képez a szervezet más részén is, az új daganat ugyanolyan kóros sejtekből épül fel, így elnevezése is azonos az elsődleges, azaz primer daganatéval. Ha a méhnyakrák a csontokra átterjed, akkor a csontokban lévő ráksejteket méhnyakráksejteknek, a daganatot pedig áttétes méhnyakráknak hívják.

Életkortól függetlenül

A köztudatban az terjedt el, hogy a méhnyakrák a középkorú hölgyek betegsége, a tapasztalatok azonban ennek ellentmondanak, ugyanis rosszindulatú daganatot már egészen fiatalon, huszonéves korban is fölfedezhetnek a szakemberek. Az idősebb korban kialakult méhnyakrák nehezebben terjed, hosszabb idő kell ahhoz, hogy stádiumában előrelépjen, fiataloknál a betegség sajnos sokkal aktívabb.

Természetesen egyes kockázati tényezők növelik a méhnyakrák kialakulásának esélyét. A HPV, azaz a humán papillomavírusok rendkívül sok irányban terjedtek el – jelenleg több mint száz fajtájuk ismert, közülük csaknem tíz sorolható az úgynevezett high risk, vagyis a jelentősen veszélyeztető tényezők csoportjába. Fontos tudni, hogy a fertőzés jelenléte önmagában nem tekinthető rákmegelőző állapotnak, de az érintett hölgyek mindenképpen fokozottabb odafigyelést igényelnek. Napjainkban a megváltozott szexuális szokások miatt találkoznak több HPV-fertőzött beteggel a szakemberek, mint korábban: az orális szex gyakoribb előfordulásának köszönhetően terjed nagyobb mértékben a szájban előforduló herpeszvírushoz hasonló – de azzal nem azonos! – HPV vírus.

A fertőzéssel szemben az óvszer használata nyújt egyedüli védelmet.
Sokakban merülhet fel a kérdés, hogy összefüggésbe hozható-e a méhnyakrák kialakulása a hormonális fogamzásgátlók szedésével. A tabletták megjelenésével megnőtt a diagnosztizált rosszindulatú megbetegedések száma, a gyógyszerszedés miatt ugyanis azok a nők is fölkeresték orvosukat, akik egyébként nem jártak nőgyógyászati vizsgálatra, így lényegesen több elváltozásra derülhetett fény. A nagy beteganyagon végzett vizsgálatok azt igazolják, hogy a hormonális fogamzásgátlók nem növelik a méhnyakrák kialakulásának kockázatát.

Azt azonban érdemes tudni, hogy a tablettát szedő hölgyek általában nem használnak óvszert, még akkor sem, ha új partnerrel kerülnek kapcsolatba, s ez növeli az esélyét annak, hogy szervezetükbe jutnak azok a vírusok, melyek fokozzák a veszélyt. További, a betegség kialakulásában szerepet játszó oknak tekinthető a méhszájseb. Természetesen az, ha valakinél méhszájsebet talál a nőgyógyásza, nem jelenti azt, hogy a későbbiekben rákja lesz – hangsúlyozza a doktor úr.

Az elnevezés tulajdonképpen szakzsargonnak tekinthető, a seb ugyanis hámhiányt jelent, ez esetben azonban nem erről van szó: a méhszájseb a méhnyak nyáktermelő sejtjeinek kitüremkedése a méhszájra, ami erősebb nyáktermeléssel, váladékozással jár együtt, s az érintett területen fokozott sejtosztódás megy végbe.
A méhszájseb rövid, kissé kellemetlen, de fájdalommentes beavatkozással orvosolható, csökkentve a méhnyakrák kialakulásának kockázatát.

A szűrés fontossága

Hazánkban a méhnyakrákszűrés lehetőségei nem kellően kihasználtak, így halálozáscsökkentő hatása sem éri el a kívánt mértéket – 2001-ben 539-en estek a betegség áldozatául –, annak ellenére, hogy a nőgyógyászati rákszűrés (amelynek az 1970-es évek óta a citológiai vizsgálat is elengedhetetlen része) sok évtizedes múltra tekint vissza.

Régen kialakult a „minden nőgyógyászati szakvizsgálat rákszűrővizsgálat is egyben” elve és gyakorlata, ám az eredmények elmaradnak, mert sajnos a méhnyakrákszűrést csak alkalomszerűen végzik. A nők nagy része sohasem megy el a szűrővizsgálatra – közülük kerülnek ki a méhnyakrák áldozatai. A magyarországi Népegészségügyi Program egyik célja, hogy az egészségügyi ellátórendszer keretében – a mammográfiás emlőszűréshez hasonlóan – szervezetté tegye a méhnyakrákszűrést is: a leginkább veszélyeztetett életkorú (25-65 éves) nőket névre szólóan, személyes hangvételű levélben biztatja arra, hogy a szűrővizsgálat céljából keressék fel nőgyógyászukat.

Különös figyelemmel kísérik azokat, akik még sosem vettek részt szűrővizsgálaton. A kezdeményezés csakis a nők együttműködésével lehet eredményes. Ha a megszólítottak – különösen azok, akik eddig még nem tették – élnek a felkínált, ingyenes szűrővizsgálat lehetőségével, a méhnyakrák okozta halálozás elkerülhetővé válik, s az ezzel járó emberi szenvedés Magyarországon is csökkenni fog.