Szülj kevesebb fájdalommal!

A fájdalom nem tartozik a kellemes érzések közé, a szülés során azonban fontos szerephez jut: a görcsös méhösszehúzódások mindig egy lépéssel közelebb visznek a kisbaba érkezéséhez.

Mi történik pontosan a női testben, amikor megkezdődnek a fájások?

A várandósság és a szülés alatt jelentkező fájások nem a méhben alakulnak ki, hanem a méhet borító hashártyában. A méh a hasüregen kívül helyezkedik el, és jelentős részét hashártya fedi. Falában nincsenek fájdalomérzékelő sejtek, viszont az azt borító hashártyában számos ilyen található. A görcsös összehúzódások során a méh megfeszül, és ennek következtében a rajta húzódó hashártyában átmenetileg megszűnik a keringés. Ez rövid oxigénhiányos állapotot idéz elő, mely fájdalmat vált ki a hashártyában. Jól modellezhetjük a folyamatot kézfejünk ökölbe szorításával: nyugalmi állapotban a kézfejet borító bőr laza és rugalmas, ám ha kezünket ökölbe szorítjuk - ahogyan a méh is összerándul a szülés során -, kézfejünkön a bőr megfeszül, ennek következtében rövid időre kézfejünkben is megszűnik a keringés, és a bőrünk kissé elfehéredik. Az egyébként átlagosan 70 grammos méh a gyermekvárás kilenc hónapja alatt körülbelül 1,5 kilogrammos izomköteggé változik, ennek köszönhetően hatalmas erőt képes kifejteni. A menstruáció alatt tapasztalt fájdalom is a görcsös méhösszehúzódás következménye, a szülés során azonban nagyobb izomtömeg húzódik össze, ezért a fájdalom is jóval erősebb.

A fájások jelentkezése a szülés kezdetét jelenti?

A várandósság 36. hetétől kezdve a kismama már érezhet úgynevezett jósló fájásokat, a méh ebben az időszakban ugyanis már erősebb front hatására, egyes külső zajok következtében összehúzódhat, "fájástevékenység" indulhat meg. Ennek mechanizmusa megegyezik a szülés során tapasztalható fájdalommal, tényleges hatása azonban nincsen. A baba világrajövetelét megelőző napokban görcsölhet a méh, érezhet fájdalmat a kismama, de ez még nem nevezhető szülési fájdalomnak. Ettől függetlenül természetesen ezeket a fájásokat is igyekszünk minél könnyebben elviselhetővé tenni pácienseink számára. A jósló fájások nem a szülés megindulását jelentik, ha azonban a görcsök tizenöt, tíz-, nyolc-, öt-, hat-, majd kétpercenként jelentkeznek, és egyre erőteljesebbé válnak, biztosra vehető, hogy a méhösszehúzódásoknak köszönhetően a magzat hamarosan megszületik.

Hogyan próbálták enyhíteni kezdetben a szüléssel járó fájdalmat?

A szülési fájdalom csillapítása egyidős az emberiséggel. Már a természeti népek is igyekeztek csökkenteni a szüléssel járó fájdalmat, különböző erjesztett italokat adtak a vajúdó nőknek, kihasználva az alkohol fájdalomcsillapító hatását. Ázsiában ópiumfőzetet itattak a szülő nőkkel, míg Dél-Amerikában kokacserjét rágcsáltak a gyermek világrahozatala közben. Ezek hatékonyságát bizonyítja, hogy a ma rendelkezésre álló fájdalomcsillapító szerek is tartalmaznak gyógyszerszintű mennyiségben ópiumot és egyéb kábítószer-származékokat.

Milyen módszerek terjedtek el ezek után?

Fájdalomcsillapításra mindezek mellett alkalmaztak még különböző gőzöket és gázokat, például étert, kloroformot, pentránt. Az eddig ismert dokumentációk szerint először James Simpson alkalmazta az étert Viktória királynő szülése során, a XIX. század közepén. Napjainkban a nitrogén-oxidult, gáz és levegő keverékét használjuk. Megkönnyíthetik a szülést a szervezetbe muszkulárisan - vagyis izomba adva - juttatott szerek: a fentanyl vagy a manapság is alkalmazott dolargán (pethidin). Helyi érzéstelenítésre, illetve ennek egy módjára, a vezetékes érzéstelenítésre is sor kerülhet, melynek során a gyógyszereket a gerinc melletti térbe juttatjuk. Ezzel a beavatkozással nagyon jó minőségű fájdalomcsillapítás érhető el, véleményem szerint a szakmában jelenleg ez a módszer az egyik leghatékonyabb. Ez a fájdalomcsillapítás megszünteti a méhszáj feszességét, és a módszer előnye, hogy a kismama a szülés folyamán végig kontaktusképes, segíteni tudja a munkánkat, és ezek mellett nagyon fontos szempont, hogy a magzat számára egyáltalán nem káros. Bár Európában nem igazán terjedtek el az alternatív fájdalomcsillapítási eljárások, mégis meg kell említenünk a szülés során alkalmazható hipnózist, akupunktúrát, masszázst és reflexológiát is.

A szülést követően mennyi ideig érezhető még fájdalom?

A méh kilenc hónapig ápolja és óvja a magzatot, majd 5-6 órán belül átpréseli egy alagúton, végül leválik a placenta, melynek helyén erős vérzés indul meg. A szervezet azonban rendkívül bölcs, igyekszik minél kisebbre összehúzni a méhet, mintha nyomókötést helyezne saját magára. Ez a folyamat természetesen fájdalommal jár, mely a szülést követő 1,5-2 órában megszűnik. Ezenkívül a szoptatás alatt is sor kerülhet méhösszehúzódásra, ekkor ugyanis oxitocin hormon válik ki a szervezetből. Ez a fájdalom már nem annyira jelentős, a menstruáció során tapasztalható görcsökhöz hasonlítható.

Napjainkban egyre elterjedtebb az alternatív szülés, melynek során semmilyen fájdalomcsillapító szert nem vesznek igénybe a páciensek.

Tapasztalataink szerint húsz évvel ezelőtt a szülő nők sokkal magasabb hányada igényelte valamilyen fájdalomcsillapító módszer alkalmazását, mint napjainkban. Természetesen a gyermek világrahozatala nem vált könnyebbé az említett időszak alatt, a jelenség inkább szemléletváltás következménye. Megfigyelések szerint a baba várása és a szülés élményként való megélése fantasztikus energiákat szabadít fel a szervezetben: megindul az endorfin, más néven boldogsághormon termelődése, amely rendkívül jó érzéstelenítő szernek bizonyul. Nagyban megkönnyíti a helyzetet, ha a baba édesapja is jelen van a szülésnél, fogja a vajúdó nő kezét, bíztatja, és együtt élik át ezt a csodálatos eseményt.