Mire elérik ezt az életkort, addigra a babát tervező sikertelen párok már nagyon sok helyen jártak, és lelkileg, anyagilag egyaránt kimerültek. Nagy bátorság kell ahhoz, hogy számszerűsítsük a biológiát és a természetet, ennek ellenére tény, hogy 45 év fölött nagyon nehéz terhességet létrehozni.

Zsuzsa 10 év sikertelen próbálkozás után, 45 évesen hozta világra a kisfiát. Történetét azért osztotta meg velünk, hogy erőt adjon a sorstársainak.  A gyönyörű, 10 hónapos kisfiú lelkesen kapaszkodik az édesanyja nyakába. Zsuzsa nagyon büszke rá, hiszen minden vágya az volt, hogy a két nagyfia mellett az új kapcsolatából is szülessen gyermeke.

Tíz éve kezdődött a kálváriánk. Az új párommal közös gyermeket akartunk, de hiába próbálkoztunk, nem fogant meg a baba. Mivel spontán nem sikerült teherbe esnem, elmentünk orvoshoz, aki többféle problémát is talált, és a lombikprogramot javasolta. Először egy nagy magánintézetbe kerültünk, de két sikertelen beültetés után egy kisebb klinikához fordultunk. Ott sem sikerült a lombikprogram, úgyhogy egy állami kórházba kezdtünk járni. Három, állami és magán intézetben összesen 14 sikertelen beültetésen estem át hét év alatt. Ebből az állam persze csak ötöt finanszírozott, a többit mi álltuk. Anyagilag, de főleg lelkileg nagyon megviseltek azok az évek...

Küzdelem a csodáért

Közben kiderült, hogy van két kis miómám, ami megnehezíti a teherbe esést, ezért megműttetem magam. Az operáció utáni újabb beültetés is sikertelen volt, ráadásul addigra a kapcsolatunk is megromlott. Nagyon elkeseredtem. Ekkor már 43 éves voltam és hajszál híján feladtam az egészet… Az volt a szerencsém, hogy az egyik barátnőm a tudtomon kívül bejelentett Vereczkey Attila doktorhoz, és mivel nem akartam kellemetlen helyzetbe hozni, hát elmentem a megbeszélt konzultációra. A vizsgálaton aztán kiderült, hogy még 6 miómám van, ráadásul ezek 4-5 centisek. Alig akartam elhinni, hiszen három hónappal azelőtt volt a műtétem...

Vereczkey doktor javaslatára újabb operáció következett, mely során nem hasi úton, hanem laparoszkópiával távolították el a miomáimat. Ezt követően már a doktor úr végezte el a lombikbébi beültetést, amely sikeres volt ugyan, de egy vírusfertőzés miatt elment a baba. Újra elkeseredtem, de maradt bennem annyi erő, hogy elmenjek még egy beavatkozásra. Hittem az orvosomban és abban a szakmai koncepcióban, amit ő képviselt, így még egy utolsó beültetésre vállalkoztam. A beültetés ismét sikeres volt, és 10 hónapja, csodával határos módon, végre megszületett a kisfiam!